string(62) "http://thecave.hu/wp-content/uploads/2016/09/norbert-boros.jpg"

Feb 20, 2016 | 1 year old

8 hiba, ami tönkreteszi a weboldalad hitelességét

Avagy faktorok, amelyek másodperceken belül elriasztják a potenciális online vásárlóidat.

Hacsak nem vagyunk az Apple, általában erős bizalmatlansággal közelítenek a weboldalunkhoz a felhasználók. A hitelesség, vagy kredibilitás tehát egy új cég, vagy egy startup esetében élet-halál kérdése lehet (Magyarországon egyébként az e-commerce relatíve lassú terjedésében a bizalmatlanságnak komoly szerepe volt).

A téma ötletet is éppen egy ezzel kapcsolatos személyes élményem adta. Figyelmembe ajánlottak egy olyan weboldalt, amin keresztül az őstermelőktől tudsz vásárolni különféle termékeket. Nagyon tetszett az alapötlet, ám a webdalnak több hibája is volt, amelyek a megbízhatósággal voltak kapcsolatosak, például nem álltak rendelkezésre részletes termék leírások, nem volt könnyen megtalálható a szállítási feltételek, szóval leginkább hitelességi aggályok miatt gyorsan távoztam. Innen ugrott be, hogy talán sok weboldal/webshop tulajdonos nincs is tisztában a hitelesség fontosságával, és az azokat befolyásoló többnyire jelentős mértékben kontroll alatt tartható fő faktorokkal.

 

A hitelesség típusai

 

A webes kredibilitás célja, hogy igyekszünk megbízhatónak és hozzáértőnek mutatni – ami jó esetben egybeesik a valósággal, szóval nem hazudunk – a weboldalunkat. A weben gyakran az első érintkezési pont az ügyféllel a website, vagy az is lehet, hogy az összes bevételünk innen származik. Mindkét esetben kulcs kérdés, hogy milyen bizalom alakul ki az első impressziók során a látogatónkban. A hitelességet az alábbi típusokba szokták sorolni a “szakirodalomban”: 

  • Feltételezett hitelesség: Ezek az általános feltételezések, például egy márka, amiről sokat hallunk hitelesebbnek tűnik, mint amelyik ismeretlen számunkra.
  • Reputációs kredbilitás: Vagyis, amikor a hitelességet harmadik féltől származó információkra alapozzuk, például a barátnőd az mondja egy termékre, hogy kiváló, vagy egy barátod valamilyen szolgáltatásra, hogy rémes.
  • Surface hitelesség: Azaz mit tapasztalunk az “egyszerű ellenőrzés” során, például a website design jó minőségűnek, vagy borzasztónak tűnik.
  • Elnyert hitelesség: A személyes tapasztalataink összessége, például kiváló ügyfélszolgálat.

Ebben a cikkben arról fogok leginkább értekezni, hogy a weboldal hitességet milyen tényezők erodálják leginkább.

 

Gyenge webdesign

 

A jelenség, ami miatt aktív SEO tanácsadó éveim során a legtöbb megbízást visszautasítottam. Egyszerűen sokan elbagatellizálják a kérdést, pedig létfontosságú és minden más törekvés – például a SEO is – jó design nélkül ablakon kidobott pénz. Az emberek a könyveket a borító alapján ítélik meg, a cégeket pedig a weben a design alapján. Az első benyomás fontosságát nem lehet eleget ismételni, de a weben ez még durvább, az emberek csupán 50 ezredmásodperc alapján alkotnak véleményt. Ennyi idő alatt dől el, hogy a usered marad, vagy távozik.

Dr. Brent Coker csapata évekkel ezelőtt a “weboldal szépség” hatását vizsgálta az emberi viselkedésre. A hétköznapi életben köztudott, hogy sajnos vagy sem, de több bizalmat adunk a szép embereknek, de kutatások eredményei szerint ugyanez figyelhető meg a weben is.  Természetesen a webdesign önmagában is egy nagyon összetett kérdés – nem hiába gyakorolják tőlem sokkal ügyesebb és általam igen nagyra becsült szakemberek -, de a teljesség kedvéért íme néhány példa a gyilkos webdesign jelmezőire: 

  • Villogó, mozgó bannerek
  • Rosszul olvasható szöveg, előnytelen font választás
  • Rossz hirdetés/tartalom arány (a tartalom rovására: nagyon jellemző, lásd adblocker jelenség)
  • Felugró ablakok/modalok
  • Túlságosan élénk színek
  • Azonnal induló multimédiás tartalmak

Ha egy weboldal úgy néz ki, mint egy karácsonyfa, vagy a csúnyasági verseny nagy esélyese, bízz meg azonnal egy profi designert, vagy ügynökséget.

 

Social média profil/negatív social profil

 

Ismét egy olyan jelenség, amit többféleképpen lehet megítélni, de az bizonyos, hogy az  emberek figyelnek arra, amit mások csinálnak. Gyakorlatilag a megbízhatóság egy – talán kissé felületes – indikátora, hogy amit sokan csinálnak az jó. A negatív social média profilra elég könnyű példákat említeni: 

  • Van céges blog, de 2 éve nem írt senki bejegyzést.
  • Van Facebook oldal, de hónapok óta nem volt post.
  • A termékeknél idézett ügyfél beszámolók túlzónak, túl pozitívnak tűnnek (szóval valószínűleg nem valódiak).

Persze lehet ezt jól is csinálni, például: 

  • Mutass ügyfél listát, különösen ha impozáns nevek szerepelnek benne.
  • Használj ajánlásokat, de csak valódiakat, vagyis igazi ügyfelektől származó beszámolókat!
  • Tedd lehetővé a termékek véleményezését (itthon még mindig sokan ördögtől való dologként tekintenek rá, pedig ha nem szar a termék, akkor nincs mitől tartani, ha viszont az, úgyis ki fog derülni előbb-utóbb).

 

Megbízhatósági szimbólumok

 

Ebbe a kategóriába az egyszerűség kedvéért elég sok mindent beletehetünk: 

  • Trust markok
  • Minőségi garanciák
  • Egyértelmű visszaküldési/visszatérítési politika

Például a bankkártyás fizetésnél hatványozottan ki kell domborítani a biztonságos fizetést igazoló tényeket/szimbólumokat. Hírlevél feliratkozásnál, hogy nem adjuk el az adatait más cégnek. Egy jó példa a megbízhatósági szimbólumok ügyes használatára a Netflixről:

Netflix-payment

 

Rossz nyelvtan

 

Egy felmérés alapján tűnik, hogy válaszadók közel felére komoly negatív hatást gyakorolnak a helyesírási hibák, nyelvtani baklövések. Sajnos azt is kimutatták, hogy egy rossz nyelvhelyességgel rendelkező honlap az értékesítési bevételekben is gyengébb (legalábbis ha a hibák szembetűnők). Ez ismét egy olyan terület, amit érdemes profikra bízni (azért jól nézd meg a szövegíró jelöltek referenciáit, munkamódszereit, mert Magyarországon sajnos ugyan sokan foglakoznak tartalom gyártással, de színvonalas, hibátlan helyesírása csak egy meglehetősen karcsú szakember rétegnek van).

 

Szuperlatívuszok

 

Minden második weboldal azt állítja magáról, hogy a leg ez, a leg az. Ez túlzottan homályos állítás minden esetben, és pont ezért senki sem fogja elhinni. Specifikusabb üzenet szükségeltetik.

 

Valódi fotók hiánya, elérhetőségi információk

 

Azért vettem egy kalap alá a két jelenséget, mert a valódi fotók a vállalkozásról, illetve az elérhetőségi információk azt igazolják ideális esetben, hogy ténylegesen létezik az adott üzlet. A legegyszerűbb nyilvánvalóan, ha készítünk egy “rólunk” és egy “kapcsolat” oldalt. Ha az előbbiben néhány kép is van a kollégákról, esetleg szellemes szöveg a cégről, akkor ezen a téren nyert ügyünk lesz. A stock fotóktól viszont a semmi is jobb, mert azt sugallják, hogy el akarjuk rejteni a valóságot. Íme egy jó példa:

scaramanga-abous-us

 

Műszaki és használhatósági problémák

 

A lassan betöltődő oldalak, a törött linkek gyorsan kinyírják a hitelességet. Ez konkrétan a fent említett kredibilitási kategóriák közül az “elnyert hitelesség” elérését gátolja.

 

Elegendő információ

 

A vásárlások közel fele azért szakad meg, mert a user nem kap meg minden információt, ami a döntéshez kell. Például a termék oldal nem eléggé részletes, rossz minőségűek a termék képek. Ugyanide tartozik – hiába tűnik triviálisnak, mégis előfordul -, hogy a termék ára könnyen azonosítható legyen.

A website hitelességet tehát számos tényező befolyásolja, talán mindet nem is érintettük. Azonban a faktorok nagy részét kontroll alatt tudjuk tartani:

  • Győződj meg róla, hogy a weboldalad hibátlanul működik, például nincsenek törött (404-es linkek), vagy csigalassúsággal betöltődő oldalak.
  • Igazi fotókat használj, és könnyen megtalálható elérhetőséget, hogy egyértelmű legyen, valódi a céged.
  • Használj megbízhatósági szimbólumokat (ésszerű keretek között persze).
  • Nagyon figyelj a nyelvtanra és az elírásokra.
  • A webdesign profi legyen.

by Norbert Boros

Norbert is one of the partners of The Cave. As a professional leader, he focuses on UX and Data.

Sign up to our newsletter

Don’t miss any of the articles. Follow us!