string(62) "http://thecave.hu/wp-content/uploads/2016/09/norbert-boros.jpg"

Sep 17, 2015 | 2 years old

Miért csak a tartalmaid 20%-át olvassák el?

A weben egészen máshogyan olvasunk, ez talán már köztudott, mégsem jellemző, hogy alkalmazkodnának ehhez az elváráshoz.

Sajnos nem költői túlzással állunk szemben, már 2008 óta tudjuk, hogy egy átlagos asztali látogatód csupán 20%-át olvassa el a weboldaladnak. Ennek ellenére mégis a strukturálatlan tartalmak dominálnak, ami a webes olvasási szokásokat tekintve nem túl hatékony tendencia.

Nem új keletű jelenségről van tehát szó, de az Econsultancy blog most elővette a témát, jó lehetőséget kínálva arra, hogy a cikkben írtakat kissé kiegészítve megosszam itt is.

A rövid válasz a címben feltett kérdésre a “szkennelve” olvasás jelensége. (Ezért sem szeretek hosszú cikket írni, ennek ellenére szinte mindig beesek ebbe a hibába, de legalább próbálom emészthető formába csomagolni a bő lére eresztett mondandómat).

 

Szkennelés

 

Az internet előtt – illetve print könyveket és tartalmasabb újságokat én manapság is – lineárisan olvastunk, az elejétől a végéig, lapról-lapra haladva. A webes tartalmak eléggé más felhasználói viselkedést eredményeztek, át kell pásztáznunk a szöveget, például kulcsszavakat keresve, hogy felmérjük, az adott tartalom releváns-e számunkra. Tehát ebben a közegben már nem lineáris a tartalom fogyasztása, hanem pásztázó, szkennelő. Miután elég korán elkezdték kutatni ezt a területet, hamar igazolódott, hogy valóban gyors válaszokat keresünk a webes tartalom fogyasztása közben. Konkrétan eye-tracking vizsgálatokkal nyert bizonyosságot, hogy a felhasználók olvasás közben egy F mintázatot követnek a szemükkel.

 

f-pattern

A F mintázat tehát a következő szemmozgást jelenti:

  • A felhasználó szeme a fejléc környékén egy vízszintes vonal mentén veszi fel az információt
  • Lejjebb siklik a tekintet és még egy vízszintes vonalat járunk be a szemünkkel
  • Legvégül a bal oldalon függőlegesen lefelé mutató irányba szkenneljük végig a tartalmat.

 

Miért pásztázva olvasnak az emberek?

 

A válasz természetesen nem az, hogy lustábbak lettünk – bár az élet más területein nem tartom kizártnak. Az egyik ok, hogy ha asztali felhasználókról beszélünk, monitoron elég fárasztó hosszabb tartalmat elolvasni. De a jellemző magyarázat inkább az, hogy a látogatók valamilyen specifikus információt keresnek, illetve esetenként annak csak egy részét. Csak vélemény, nem adat, de megemlítem: Ha a fenti két állítást elfogadjuk, nem tűnik igaznak, hogy az internetes tartalomfogyasztás jelentősen kihatna a más platformon történő olvasási viselkedésünkre.

Gyakran riogatnak azzal, hogy az internet “elbutít”, nem tudunk már elolvasni normálisan egy könyvet. Mint látjuk a körülmények és a szándék egészen más, ez okozza az eltérő viselkedést. (Én átlagosan heti 1 könyvet olvasok el, emellett aktívan fogyasztok online tartalmat, de nem tapasztaltam változást az előbbiben. Persze ez még nem bizonyíték.)

 

Hogyan alkalmazkodjunk a pásztázó olvasáshoz?

 

Van néhány elég nyilvánvalónak tűnő alapelv, amivel ki lehet szolgálni ezt az jellemző felhasználói viselkedést:

  • Felsorolások használata
  • Tartalmas alcímek
  • Rövid bekezdések alkalmazása
  • Sok white space használat
  • A fontos információk bekezdések, és a mondatok elejére pozicionálása

(Az Econsultancy még a bold-dal való kiemelést javasolja, amire eddig csak rossz példákat láttam, úgyhogy csak mértékkel alkalmazva ajánlom).

 

Spoilerezés

 

Az F mintázatból következően a legfontosabb infót érdemes a tartalom elején elejteni, ahogy ebben a cikkben is megtettem. Tehát az oskolában belénk vert _bevezetés, tárgyalás, befejezés_ struktúra nem túl nyerő a webes tartalmaknál. Tehát, ha nem filmkritikáról van szó (jó alkalom, hogy reklámozzam a hobbi projektünket), lehet spoilerezni.

 

Mobilos tartalom fogyasztás

 

Miközben a tartalom előállítását kontroll alatt tudjuk tartani, azt már kevésbé, hogy végül milyen eszközön fogják azt fogyasztani a látogatók. Így a mobilos forgalommal is számolni kell, amit – hogy bonyolítsam az előbbieket – az asztalitól eltérő felhasználói viselkedés jellemez, ahogyan az alábbi eye-tracking elemzés is mutatja:

mobile-content

A fő különbség az F mintázathoz képest, hogy itt a tekintet leginkább a képernyő közepére siklik. De még ebből sem következik, hogy minden egyes eszközre külön tartalmat kellene előállítani.

Csupán az a következmény, hogy olyan rugalmas tartalmi struktúrát kell gyártanunk, amely a használt eszköztől függetlenül állandó (kiváló) minőséget képvisel. Magyarul annak ellenére, hogy a szemmozgás például eltérő mobilos és asztali környezetben, a fent említett elvek a megfelelő mobil optimalizáltsági keretek mellett (mobilbarát design) mindkét platformon működni fognak.

by Norbert Boros

Norbert is one of the partners of The Cave. As a professional leader, he focuses on UX and Data.

Sign up to our newsletter

Don’t miss any of the articles. Follow us!